Az történt vele is, mint bárki mással; amit legbensőbb ösztöneivel makacsul keresett és kívánt, azt ki is vívta, csakhogy olyan mértékben, amelyet az ember képtelen már elviselni. Eleinte álma volt, boldogsága, aztán keserű sorsa lett. A hatalmon lévő a hatalomba pusztul bele, a pénzember a pénzébe,…

Mert minden kellett.De a minden ott hevert markomban,és én nem tudtamhogy természete semmi. Így elszelelt a boldogság.Magánszámom következik: életem.És nincs második felvonás. A nézőtéren unott arcok kószálnakés egy ismerős pofa vizslat az első sorban.Kezében tollal, meztelenüljegyzetel. Én…

Sosem a szerelmet, sosem a boldogságot,Mindig csak ezt a magamra-utaltságot.Közeledek lassan már valamihez,ahogy az órámra pillantok mostrájövök végre, merre visz ez,pontosan mihez jutottam:az átkozott fél-egyhez.Univerzálisanindividuum.Egyénilegvégül isígy isegy.

Nem a magányban kell elveszni, hanem az egyedüllétben a kiutat meglelni.

A férfi egyedül ül szobájábanKis világában gyér fények gyúlnakHuszonnegyedike, durmolja magábanSzemét törli, ha könnycseppek előbújnak.Lázasan molyol, csomagolgat szorgosanMasni, papír, ragasztó, no meg a cimkeNév nélkül kerül fel, úgy hanyagosanNem akad senki, kihez…

SzívjáratAblakomra pillantok hűvős, nyári éjjelenElillant a képzelet, csöndbe fordult életem.Hosszú napok óta csak üres testem vánszorogKihalt utcákban jár, apró boldogságért kuncsorog.Kérhetnek tőle, talán ad, ő sosem kér igazánÜresben a szív, garázsmenet…

Egy üveg félédes vörös érzelem   Rajtad a cigi se segít a kimondatlan szavak, amik kimondva savak fel csak a szabadság repít elbaszott világodnak gyógyítóan hatnak.   Sírnál, ha tudnál, de nem tudsz nevetnél, ha tudnál, de csak futsz.   Nézed, de nem…

Fájdalom az élet nem adott soha szépet. A barátok mind ellenségek az ellenségek mind vígan élnek.   Elhagyott a magány is nincs sehol egy oázis, ahol megpihenhetnék. Elégett minden ami ép.   Nem maradt semmim sem mert nem maradandó bármit tettem. Felgyulladt a…