Szívjárat
Ablakomra pillantok hűvős, nyári éjjelen
Elillant a képzelet, csöndbe fordult életem.
Hosszú napok óta csak üres testem vánszorog
Kihalt utcákban jár, apró boldogságért kuncsorog.
Kérhetnek tőle, talán ad, ő sosem kér igazán
Üresben a szív, garázsmenet szellemjáratán.
Valamit lát, lehet, hogy egy utas aki felszállna
Megszánja a sofőr, jöhet vele, nem bánja.
Nyikorogva nyílik a rég használt ajtó
Puffanás hallik, az idegen beszól: "Helló."
De a busz nyikorogva tovább hajt, mintha
mérgezett egér, vagy menekülő vad volna.
Az ajtó menet közben záródik és mégis
valaki mintha felszállt volna így is.
De senki sincs, ki helyet foglalt volna
mégis a sofőr úgy érzi, megszűnt a magánya.
Célba ér-e a busz, biztosan nem tudni
De a vezető szíve meg fog szakadni
Mert aki elől oly sebesen elhajtott balgán
Valahogy nyomott hagyott a szív üresjáratán.
Elillant a képzelet, csöndbe fordult életem.
Hosszú napok óta csak üres testem vánszorog
Kihalt utcákban jár, apró boldogságért kuncsorog.
Kérhetnek tőle, talán ad, ő sosem kér igazán
Üresben a szív, garázsmenet szellemjáratán.
Valamit lát, lehet, hogy egy utas aki felszállna
Megszánja a sofőr, jöhet vele, nem bánja.
Nyikorogva nyílik a rég használt ajtó
Puffanás hallik, az idegen beszól: "Helló."
De a busz nyikorogva tovább hajt, mintha
mérgezett egér, vagy menekülő vad volna.
Az ajtó menet közben záródik és mégis
valaki mintha felszállt volna így is.
De senki sincs, ki helyet foglalt volna
mégis a sofőr úgy érzi, megszűnt a magánya.
Célba ér-e a busz, biztosan nem tudni
De a vezető szíve meg fog szakadni
Mert aki elől oly sebesen elhajtott balgán
Valahogy nyomott hagyott a szív üresjáratán.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.