poétikai önismereti kurzus

Verses füveskönyv vándoroknak

2013. május 07. 23:50 - petiasün

Rövid kitérő után

Furdalt bennem megannyi kétség
Alkotni ez nem hagyott mostan
Láttam hogy teremthet a derűség
Látomásomból új erőre kaptam.

Olvadott bennem az élet kedve
Szétmállottam hit nélkül, állatként
Zihálva -hangtalanul- megüzente:
Lélekharangom kondult újabb írásért.

Az, hogy hass, emberi mivoltod lényege
Ne dobd el magadtól, s ne fuss el előle
Tőle várhatod csak, mi léted értelme.

Címkék: vers
3 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://magamnakszantfuveskonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr826227835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petiasün 2013.05.08. 00:16:46

KiyoNishi alkotói felrázása végett is ajánlom, e. :D
Válasz erre 

KiyoNishi 2013.05.08. 21:23:06

Nagyon köszönöm az ajánlást, és örülök, hogy neked sikerült szavakba önteni mindazt ami bennem időnként újra és újra lezajlik. Én is írogattam, s közben bizonyos élmények hatására ráébredtem, hogy a költői/írói pálya a küldetésem. Nem adom fel, fejlesztem magam ehhez szakszerű segítséget is kapok, értem ezt a stilisztikára. Hamarosan én is teszek fel új verseket, de előbb visszajelzésre van szükségem a segítőmtől. Továbbra is olvaslak, és tekints a Kedvelődnek, mint költő :)
Válasz erre 

petiasün 2013.05.08. 22:15:13

Ugyan ez zajlott bennem is, és habár a versírásban olyan biztos nem vagyok hosszú távon, alkotás nélkül tényleg nehezen találnám a helyem a világon.. :) Örülj, hogy vannak ilyen segítőid :) Várom a posztokat! :)
Válasz erre 
poétikai önismereti kurzus
süti beállítások módosítása