Fáj hogy így, kedvesen rámnéztélMegborzad és rándul arcom ha látlakÉrdeklődve kérdeztél, tán nevetgettél...Menj el tőlem, -mondtam- nem bírlakelhelyezni már sehol sem itt bennköztünk nem is volt és nem is lesz sohaamíg a Föld forog tengelyén, semmi sem.Bár néha szeretném…