Mert minden kellett.De a minden ott hevert markomban,és én nem tudtamhogy természete semmi. Így elszelelt a boldogság.Magánszámom következik: életem.És nincs második felvonás. A nézőtéren unott arcok kószálnakés egy ismerős pofa vizslat az első sorban.Kezében tollal, meztelenüljegyzetel. Én…