Én megírom az életem szinopszisát
csak valaki csinálja meg
helyettem
én nem bírom

a mindenséget akartam megragadni
de a szemközti házig se látok el
homályosodik a világ
a valóság egy távoli ugródeszka
a halálba

kellett nekem magyarnak születni
nem elég, hogy ember se bírok lenni
nem tudnak szeretni
és én nem bírom őket
se a bort se nőket
se a többi embert

valakinek be kell fejeznie
én elkezdem
én megrajzolom a vázat
de az igazságot másnak kell
én nem láthatom
nem fogom látni

te fogod látni, már láthatod is
már romokban a Föld
már virágzik az élet
már elkotródtak innen
a világrontó népek

elkezdem mindjárt összeírni
végrendeletem az élet lesz
azt hagyjuk örökül amit nem tudunk
magunkkal vinni már
semmit se viszünk
még emlékeket se

új parti lesz
új bábuk az asztalnál
ülnek a régi szereplők
együtt utazunk, ha van kivel

nem vállalom a magam
szabta sorsot
máshol van az otthonom
itthonom meg kitaszít
keressünk együtt
egy örökkévaló
szelet-magot