Korköltészet
Költészet, te elveszett
Forma és tartalom nélkül
A vátesz lóvá tesz
Eladható áruvá lesz
Nézz az égre, odafent
A nagy egész szétterül
Majd újra tiszta lesz
Mit az ember semmibe vesz
Líra, Otthonod kerested
De minden helyére kerül
Létjogosultságot lelsz
Ha majd Múzsáknak felelsz.
Epilógus
Ne is keresd idelent
Csakis itt mélyen, legbelül
Igazi szabadságra ismersz
És újra életre kelsz.
Költészet, te elveszett
Forma és tartalom nélkül
A vátesz lóvá tesz
Eladható áruvá lesz
Nézz az égre, odafent
A nagy egész szétterül
Majd újra tiszta lesz
Mit az ember semmibe vesz
Líra, Otthonod kerested
De minden helyére kerül
Létjogosultságot lelsz
Ha majd Múzsáknak felelsz.
Epilógus
Ne is keresd idelent
Csakis itt mélyen, legbelül
Igazi szabadságra ismersz
És újra életre kelsz.
Kiegészítés: Bár eleve nem lehet jó az a vers, aminek olvasatát magyarázni kell, de ennek a műnek az az apropója, hogy a versszakok összecsengő sorai külön üzenetet hordoznak. Olvasata tehát a szokásos mellett a következő: 1. vsz. 1. sora; 2. vsz. 1. sora; 3. vsz. 1. sora..(Költészet, te elveszett Nézz az égre, odafent Líra, Otthonod kerested Ne is keresd idelent...) és így tovább. Ennek az Epilógus ugyanúgy része, csak azért vettem külön, mert az a lezáró versszak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.