Szertelenséget szerkezetbe csak a
szeretet szervez szervesen,
szertartásszerű szereplők lesznek
a szerelmesek, ha szeretkeznek.
Résszé reszel a szeretetlenség,
kés kaszál keservesen,mikor
tábla alatti támla a helyed,
korcs kocsma ablakából látható telek:
nem kertelek, kerítésemmel körbe
veszlek, karám-karomba zárt kör
tükörbe teszlek, onnan is figyellek,
gyökjelembe teszlek.
Szív visz, száll alá széllel szellemült
tüzünk sütő sugara, ugar lesz otthonunk,
de itthont csiszolunk belőle, ahol
békét lelünk, ha alkotásunk alkonyán is
együtt leszünk.