A fenébe az eszmékkel! Azt az ember találta ki, miután megölte az Istent!
A fenébe a hazával, azt az ember ötölte ki, miután megölte a nemzetet!
Fenébe az ördöggel, azt is az ember találta ki, miután megölte a Jót!
Fenébe a szektákkal, fenébe az egyházzal,
fenébe mindennel, ami művi boldogsággal házal!
Fenébe az alkohollal, fenébe az alkotókkal,
fenébe a művészettel, mi az édennel nem érhet fel!
Fenébe a várossal, fenébe a gyárral
Fenébe minden olcsó műkajával...
Fenébe...az eszmékkel... mikért milliók halnak, hogy aztán tagadjanak csak minduntalan
Napról-napra újabbakon agyalnak, világrontó nagyurak, s félő proletár kis nyulak
Kinek hazudsz, nekem, vagy magadnak?
A gyökértelenségedből nem sarjadnak
Se virágok, se szép, hangzatos, új világok.
Por vagy, ember. Egyszerű, vesztes. Látod?
Ilyen a te világod. Egy folyton kacskaringázó
Tengelyét-tört, kidobni való roncsautó.
Mit naponta hegesztesz, s vele vesztesz
Időt, energiát. Piát. Mi lesz? Te vesztes.
Meddig aljasulsz, meddig lapulsz még?
Mikor jön el végre a várva várt ajándék
Amit a sok nagy eszme hivatott volt hozni
Ó, hogy még kellett rajta sokat foltozni?
De kár. A népakarat diadalmaskodik, én úgy tudom. Ennél jobb kort nem szült egy század sem, e több évezredes színházon. Így gondolod, ember? Hol állsz most a mérlegen? Hová tűntek az eszmék? Hová lettek a valláspótlékok? Már az sem kell. Nyargal az ember, posztmodern korba! Ugyan, hova? Tova, oda. Haza a magosba. A Holdon vagy a Marson megleled számításod? Nem unalmas már önámításod? Te vesztes.
Te örök nyertes, aki csak hullik lefelé, leles, hogy mégis hova es, s távolról sem kedves....a becsapódás...
Milyen szép napra virradtunk!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.