poétikai önismereti kurzus

2013. január 29. 18:39 - petiasün

Magasan és egészben

Fáradt lelkemet
Nem érik ölelő kezek
Nem hidratáltak az érzelmek
Mik nélkül mit sem ér az életed.

Magasan és egészben látom világom
És elhiszem, minden hibámon
Által látom magamat
Mindez az akarat

Visz tova és által tőled most is
Midőn külcsíny és bels is
Egyaránt csal lépre
Szeretni kéne.


Címkék: vers
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magamnakszantfuveskonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr746227855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
poétikai önismereti kurzus
süti beállítások módosítása