poétikai önismereti kurzus

2012. május 03. 21:42 - petiasün

Érzelemmentes élet szülötte

Szomorúság és bánat- ilyet nem ismerek

csak egyet, az ürességet, ami érzet.

Aki nem nyert se nem vesztett

és sorsáról csak maga rendelkezett

De azzal mit sem kezdve élt

Tengődött és kitörni félt.

Tévúton jártam, bevallom

Felnőttem, és ezt már nem akarom

Hiszek magamban és a derűben

erőt az erősítésből, örömöt az ürömben

Fentről és lentről megkapom

Épp csak el kell fogadnom

Fel a fejjel, mondják sokan

Az a tényállás, hogy igazuk van.

Ami az emberben jó, meg kell látni

és nem teljesen az anyagba ragadni.

Kérdezni kell, ha választ akarsz

Nyílt hozzáállással kudarcot nem vallsz.

Jobbomba a dinamit, cigi a gyújtó

Nagy lesz a robbanás, minden falat lebontó

A romok közt botorkálok kifelé, füstben

A hatalmas zajra kíváncsiak jönnek, rengetegen.

Mind ajtót rajzoltak a falukra

együtt teszünk lakatot a múltunkra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magamnakszantfuveskonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr86227893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
poétikai önismereti kurzus
süti beállítások módosítása