poétikai önismereti kurzus

2016. május 25. 13:44 - petiasün

Purgatórium

Fehér zajok közvetítik a holdfény hangjait.
Már nem látom a vér boros ízét, ami úgy ragyogott,
Mint a megszállott sötéten lángoló szemei.
A gondolat repedt szobor, üres teltség.
Bátor tétlenség. Szerelmes gyűlölet.
Elengedő megtartás. Könyörtelen kegyelem.
Hiányodra a semmi emlékeztet.
Harangoznak a kifosztott templomok.
Hálapénzt kap a káplár, még huszonöt év
Az enyészeté meg a férgeké.
Holtan a legelevenebb leszek.
Részegen dúdol repedt fog és elsorvadt íny.
Dörömbölés koporsón.
Hallom, már világosodik.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magamnakszantfuveskonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr788746122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
poétikai önismereti kurzus
süti beállítások módosítása