poétikai önismereti kurzus

2015. október 27. 13:53 - petiasün

Életem burkolata

 Élnem kell, hogy tudjam, miért is élek.
Nehogy bután haljak meg…
Valamiért, még mindig kérek
egy szelet űrt, hogy attól váljak meg.
 
Csillagaimban galiba, uralkodó
bolygó röppályát tévesztett, szárnyas
betétsorsjegyét váltott átutazó.
Legyek, vagy tudós, vagy ágyas,
 
netán kertész leszek, fát nevel
az eldobott testem. Lelkem
kelletlen kerülget, kelepel:
Nem annyi, hogy aludtam, ettem!
 
Kerestem kedvtelen is, mindig
egy rugóra jár az agyam vissza.
Fel-le mozog a katéter, szívig.
Májtól lefelé meg csak a bort issza
 
a Portnemszívja Péter.
Lángvágóval ködöt vág az ideg,
és befogad az éter.
Egy mondvacsinált kabátban nincs hideg.
Nincs hideg.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magamnakszantfuveskonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr148026272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
poétikai önismereti kurzus
süti beállítások módosítása