Aznap nem esett.
Keveset ehetett,
Úgy hiszem, meglehet.
Rámmosolygott csókkal,
Vízcseppes kis orral.
Aztán eleredt.
A végszóra sört rendelt.
Nem láttam még így szakítani embert...
Ying-Yang, világos, meg sötét italok,
Ám én az utóbbinál maradok.
Drágámnak meg üzenném:
!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.