A szorgos ifjúság ha érteni
vél, borhoz fűz imádságot.
Adyskodna, pedig az: éji
látomások. De nem érti az álmot.
Drogozgatnak, s ostorral
hímezik be véres nemzetük.
Amit tisztelsz, azt illeted szóval,
azt bántjuk amit szeretünk!
Nem az Út, csak az egyik,
a legnehezebb, a legfájóbb.
Az a hatodik ujj be hiányzik!
De ne bánkódjatok: így jobb.
Na, csak buzgólkodjatok
napszámosnak lenni másutt.
S higgye a gyáva hogy alkotott
ha már csak felszínt kapargattok.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.