Milyen szánalmas az ember, ha szeretMekkora irigysége, mily kitörő haragjaMennyire egyszerű is lehetne az életHa nem csalná meg belső hangja.Mert nem lát, csak néz a távolbaMegcsalja minden érzékét nyombanSzerelmének bűvész mámorja,ki ott van nőben, borban.

EsteÁtélem újra életem körforgásátpasszívan kissé, de érezve szellemét,minden elmúlt mozzanat ragyogásátés kuszálom össze elmém békéjét.Kicsit mindent kicsit semmitKicsit elfogadóbban szemlélemKicsit érzek már valamitVagy csak azt hiszem.Van a jelen, ami poshadVolt a múlt,…

Ars poeticákAut prodesse volunt aut delectare poetaeÉn egyiket sem és mindkettőt szeretnék.Amennyire a részlegesség teljessége engediÉn csak a sorokat fogom nyüstölni.Mint mellékes állás, mi nem mellékesKis hivatásomban lennék tehetséges.Mód van rengeteg hogy szóljakÖrökül…

Odi et amoReménytelenebb szívem kívánságaMidőn okát se nem látom, se nem értemÉs nyitott kaput zörget falánkságaRossz házszám alatt, semmire leltem.Már nem érdekli megfáradt lelkemetOdi et amo, hiába minden igyekezetEz a folytonos harc engem legyőzöttAmint csak Spes búzája…